Chapter 5.:

Sziasztok! 

Hát, igen, elég nagy volt a kihagyásunk, de most itt vagyok/unk egy friss részel! 

Megpróbáljuk gyakrabban hozni majd a részeket, és valamivel gyorsabban is! 

Reméljük ezért tetszeni fog! 

Jó olvasást! 

~ Fraichild

Evangelin nyugtalanul járkált fel-alá. Tudta ő mikövetkezik most. Megölik. Hiszen,miért is hagynák életben? Könyörületből? Na ne! Amúgy is,sejtette mi ő a vámpírok szemében. Egy beszélő vére zacskó. Semmi esélye a ól élésre.

Felkapta a fejét. Az ajtó túl oldalán megnyikordult a padló. Ev ijedten szaladt az egyetlen mozdíható dologhoz a szobához és felkapta. Az ajtó nyikordulva kinyílt és Evangelin teljes erővel lesújtott az kis lámpával amit az éjjeli szekrényről csort.

Cameron hatalmas csattanásal fejelte le az ajtó fél fát,miközben a kezében lévő tálca és tartalma a földre szorodott. Valamilyen pürés étel, és víz,meg néhány gyümölcs landolt a padlón. Evangelin elhúzta a száját. Cam csak kaját hozott neki ő meg leütötte. Mindegy,itt az ideje lelépni.

Cam éppen dőlöngélve próbált feltámaszkodni,enyhén remegő kézzel felnyúlt a homlokához és kitapogatta az egyre kisebb sebet. A seb másodpercenként kisebb lett,és már nem is vérzett. Evangelin újra lecsapott. Cameron egy furcsa nyögés kiséretében hanyatlott vissza a padlóra.

Nagyszerű! Ez szépen kidőlt!

Evangelin elmosolyodott. A kinyúlt Cameron elég vicces látvány volt. Karja - lába szét vetve,a homlokán már majdnem begyógyul seb,és az arca. Ami most az idegesítő mosoly helyet nagyon nyugodt volt. Evangelinnek támadt egy ötlete. Ideje megfizetni a szépfiúnak. 

Megfordult, és az ajtó zárjánál megkereste azt a kis pöcköt amit minden ajtóba tesznek. Feltolta és már is bármikor kimehetett mert ezt az ajtót bezárni többször nem lehetett. Becsukta az ajtót, majd a biztoság kedvéért mégegyszer ellenőrizte hogy biztos ki tudja nyitni utána,majd megfordult Cameron felé. Itt az ideje egy kis mókának...

Fél óra múlva mint aki jól végezte a dolgát kisétált a szobából.

És már el is képzelte mit fog szólni a komoly Zarek,vagy a feldúlt Amanda vagy az a szörnyű Beatrix mikor meglátják a félmesztelen,ájult Cameront az ágyhoz kötözve,és ő, a fogoly,pedig sehol. Nevethetnéke támadt, bármit megadna azért hogy lássa milyen lesz Cameron képe amikor felébred. Mindegy. Az ő hibája volt. HA olyan lett volna min a nővére, Viki,akkor most csak ájult lenne,nem pedig félmeztelen,kikötözött ájult.

Cameron ingje volt rajta,így ha valaki olyannal találkozik aki még nem látta akkor az azt fogja hinni hogy ő is vámpír,mert Cameron szaga elnyomja az ővét. Kihúzta magát,és egyenesen léptekkel elindult a folyóson. A folyósó végén elérkezet a nagy lépcsőhöz ami levezet a bejárati ajtóhoz.

Végül is...ki számítana arra hogy majd pont a bejárati ajtón fog megszökni?

Körülnézett majd gyors léptekkel lefutott a lépcsőn. Megragadta a kilincset,lenyomta...de az ajtó meg se rezdült. Újra próbálkozott. Francba!

- Várj! Segítek! - szólalt meg egy hang a háta mögül. Ev megdermedt. Egy kedves,kerek arcú,icicpicit kövérkés szőke hajú lány lépet elé.

- Őhm...köszi... - Evangelin zavartan lépet hátrább,miközben a lány egy díszes kulcsot dugott a kulcs lyukba és egy könnyed mozdulattal elfordította. Az ajtó nyikorogva nyílt ki.

- Semmiség...szóval te meg Cameron? - vonta fel a lány szépen ívelt szemöldökét.

- Én és Cameron? - Evangelin elvörösödött. Olyan furcsán csenget hogy ő és Cameron. Olyan bensőségesen.

- Az ingje van rajtad,az új barátnője vagy...?

- Mi? Ja,ez...de hogy is csak leöntöttem magam,és Cam kölcsön adta...de nekem már mennem is kell...tudod... - lépet egyet az ajtó felé Evangelin.

- Ja,persze,igen! De...tudod...ez azért oda adom...ha vissza akarod adni az inget Camnek valamikor,tudod... - nyújotta titokzatosan mosolyogva a lány oda a kulcsot. Jézusom,ez azt hiszi hogy én és Cam...mi....

- Ööö...köszönöm! Igazán,de most tényleg mennem kell! - préselt ki magából egy mosolyt Evangelin és már az ajtóban is volt.

- Jah,persze,menj csak... - lépett arrébb a lány,de mikor Evangelin már majdnem kint volt még megszólalt.

- Amúgy Isabell vagyok, Cam legjobb barátja... és te?

Pedig már majdnem kint voltam! Basszus!

- Eva... - kezdte el Evangelin,de aztán észbe kapott. Melyik nevet is találta ki magának? Barbara? Berni?

- Eva? Örülök a találkozásnak, tudod én... - kezdte el Isabelle újra a beszédet.

- Figyelj,bocsi,de nekem tényleg mennem kell...ööö...köszi a kulcsot...és szia, Izzy! - villantott egy széles mosolyt Evangelin és már kint is volt a házból.

*

Viki éppen bele futott Isabelle-be az ajtóban amikor megérkezet.

- Szia,te meg mi járatban? - mosolyodott el Vik miközben megölelte Izzyt. Ők már rég óta barátnők voltak, majdnem olyan régóta mint amióta Cam ismeri Izzt.

- Hát,igazából Camet kerestem,de nem találtam sehol úgy hogy inkább megyek is...

- Mi? Ne,ne menj! Mesélj mi lett azzal a legutolsó sráccal? Brett? Brendon? Hogyis hívták? - ráncolta vigyorogva a szemöldökét Vik.

- Bred...asszem,de a Brett is sanszos lehet... - nevette el magát Izz.

- Akkor ő se lesz hosszú kapcsolat,igaz?

- Attól tartok... - vonta meg a vállát Izz mosolyogva.

- Te,Izzy,figyelj,én már régóta kérdezni szeretnék tőled valamit... - tördelte a kezét Viki. Ez de kínos!

- Hát..akkor kérdezd meg! - rántott egyet válltáskáján Izzy.

- Hát...nem,nem is! Ez biztos egy hülyeség! - rázta meg a fejét Vik.

- Vik,ide figyelj! Legjobb barátnők vagyunk! Nekem hülyeségeket is elmondhatsz - nevetett Izzy.

- Rendben, de ne nevess ki! És őszintén válaszolj! - nézett Viki Izzy komolytalan tekintetével farkasz szemet.

- Igenis, kapitány! - szalutált viccesen Izz.

- Te...te szerelmes vagy Cambe?

*

Meleg. Meleg van. Cameron nyögve nyitotta ki a szemét,csak hogy rögtön vissza is csukhassa. Elaludt,vagy mi? Egyáltalán hol van?

A karjai el voltak zsibbadva. Nyujtozkodni próbált,de nem tudta mozgatni a kezeit,se a labait.

Mi a franc?

Cam hirtelen és nagy erővel ült fel,de a kötelek azonnal vissza rántották és a vállába éles fájdalom költözött.

Teljes erőböl húzni kezdte a köteleket, neki feszült,de meg se mozzantak a csomok. Zihálva esett hátra az ágyra. Most vette észre félmeztelen. Mi a jó drakula történ itt?

Össze vonta a szemöldökét és megpróbált vissza emlékezni. Elindult a konyhából...Evangelinhez...benyit...aztán a lány lecsapja...ja,igen. A csaj lecsapta. Lecsapta őt egy csaj. Egy...igen szép csaj...akinek szép a szeme...meg az arca...és...

Mi? Dehogy szép! Komolyan beverhette a fejét!

Most  csak egy a lényeg,még pedig az hogy kiszabaduljon. Lehetőleg az előtt, hogy valaki rányit..